Fókuszban a vármegyék – 2023. I–III. negyedév

Térségi összehasonlítás

2023 I–III negyedévében kevesebb újszülött jött a világra, mint az előző év azonos időszakában, a halálozások száma ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent, ennek következtében a természetes fogyás mérséklődött.

A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 17 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 III. negyedévében. A munkanélküliek száma 21 ezer fővel nőtt. Az I–III. negyedévben az átlagkereset 14,0%-kal emelkedett, a leginkább Győr-Moson-Sopron vármegyében (19,8%-kal), a legkevésbé Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (12,2, illetve 12,6%-kal), valamint a fővárosban (12,6%-kal).

Országosan 9,6%-kal csökkentek a beruházások, négy vármegyében azonban bővült a volumen az egy évvel korábbihoz képest.

Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,8%-kal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében csökkent a kibocsátás. Ezen belül a járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene bővült, az élelmiszeripar termelése csökkent.

Komárom-Esztergom vármegye

2023 I–III. negyedévében Komárom-Esztergom vármegyében az élveszületések (1905) és a halálozások (3054) száma is elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A foglalkoztatottak száma 2,9 ezerrel, a munkanélkülieké 1,5 ezerrel nőtt a 2022. III. negyedévihez képest. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta (79,6%) javult, a munkanélküliségi ráta (2,5%) romlott, azonban mindkettő értéke kedvezőbb volt az országos átlagnál (75,0, illetve 4,1%), a foglalkoztatási ráta pedig ebben a vármegyében volt az egyik legmagasabb.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2023 I–III. negyedévében 369 ezer forint volt, 15,8%-kal több az egy évvel korábbinál. Az összeg megközelítette az országos átlagot, a növekedés üteme meghaladta azt.

Az ipar teljesítményének értéke ebben a vármegyében volt az egyik legjelentősebb, és itt nőtt az egyik legnagyobb mértékben (a telephelyi adatok alapján 8,2%-kal) a termelés volumene. A vármegyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 14%-kal csökkent, a beruházások volumene több mint a kétszeresére bővült, utóbbiban meghatározó szerepe volt a feldolgozóiparnak. Az átadott lakások száma (228) jelentősen nőtt.

A turisztikai szálláshelyeken a vármegyék döntő többségéhez hasonlóan kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a vendégek, mint egy évvel korábban, a külföldivendég-éjszakák száma ugyanakkor nőtt. A kiskereskedelmi forgalom volumene az országosnál (−9,6%) enyhébb mértékben (–8,6%) csökkent.

a) 2023. január 1. b) 2023. III. negyedév. c) 2023. szeptember 30. d) 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. e) Módszertani változások (Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)). f) A vármegyei és regionális adatok a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, valamint a piaci és egyéb, nem bolti kiskereskedelmem adatai nem tartalmazzák.

Munkanélküliségi ráta

Foglalkoztatási ráta

2023 III. negyedévében Komárom-Esztergom vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 2,9 ezer fővel többen, 155 ezren voltak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 4 ezer fős száma 1,5 ezer fővel meghaladta a 2022. III. negyedévit. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 4,3 ezer fővel bővült, az aktivitási arány 81,7%‑ot tett ki.

A foglalkoztatási ráta is nőtt a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 1,0 százalékponttal, 79,6%‑ra az egy évvel korábbihoz képest, amely így korábban nem tapasztalt szintre emelkedett. A ráta az országos átlagot (75,0%) jóval meghaladta, egyben a főváros és a vármegyék körében az egyik legmagasabb volt.

A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számához hasonlóan nőtt, az egy évvel korábbi 1,6%-ról 2,5%-ra. Az arány ennek ellenére is jelentősen elmaradt az országos átlagtól (4,1%).

A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta együttes növekedését az idézte elő, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 8,3%‑kal kevesebb, 36 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 3,3%‑os csökkenés következett be.

Nyilvántartott álláskeresők

Az egy évvel korábbinál 3,8%‑kal kevesebb, 4 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2023. szeptember végén Komárom-Esztergom vármegyében. Ezzel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia, ennek mértéke az országos átlagnál kisebb volt. A pályakezdő álláskeresők száma (186 fő) 3,6%‑kal lett kevesebb, közülük került ki az összes álláskereső 4,1%‑a.

Ezer lakosra az országos átlagnál kevesebb, 15 álláskereső jutott, a vármegyén belül arányuk a Komáromi és a Tatabányai járásban volt a legkedvezőbb (13), a Kisbéri járásban pedig a legkedvezőtlenebb (20).

Az álláskeresők körében a szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal, a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, illetve az érettségivel, illetve technikummal rendelkezők aránya lényegében megegyezett (sorrendben 30, 30 és 31% volt), 8,5%‑uk pedig diplomás volt.

Az ellátottak aránya nem változott az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 28%-uk álláskeresési járadékban, 19%-uk álláskeresési segélyben, 9,6%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 43%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást, arányuk megegyezett az egy évvel korábbival.

Szeptember végén 3,8 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 76%‑kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A munkaerőpiac feszesebbé vált, tíz üres álláshelyre itt jutott az egyik legkevesebb, 12 álláskereső, 10‑zel kevesebb, mint 2022 szeptemberében.

Komárom-Esztergom vármegyei és országos adatok aránya

Forrás: ksh