Foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta alakulása

Foglalkoztatási ráta alakulása

Az alábbi diagram a magyarországi foglalkoztatási rátára vonatkozó adatokat mutatja be 2017 első negyedévétől 2023 második negyedévéig, nemek szerint kategorizálva.

Koncentráljunk a 2017 és 2024 közötti időszak adataira:

Az adatok azt mutatják, hogy 2017 és 2024 között mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatási rátája folyamatosan emelkedik, az időszak második felében jelentősebb növekedéssel. A nemek közötti különbség a foglalkoztatási rátában viszonylag állandó marad, a férfiak foglalkoztatási rátája magasabb a nőkéhez képest az egész időszak alatt.

 A férfiak foglalkoztatási aránya általában magasabb, mint a nőké, kivéve a 2017. szeptember-november és 2017. december-február időszakokat, amikor a nők foglalkoztatási aránya meghaladta a férfiakét.

A foglalkoztatási arányok mindkét nem esetén folyamatosan növekednek, kivéve néhány kisebb hullámzást. A 2020-as évben, a COVID-19 járvány miatt, a foglalkoztatási arányok csökkenése figyelhető meg mindkét nem esetén.

A nők foglalkoztatási aránya lassabban növekszik, mint a férfiaké, ami a nagyobb különbség fenntartásához vezet. A 2021. július-szeptember időszakban a nők foglalkoztatási aránya meghaladta a férfiakét, ez azonban egy rövid ideig tartó anomália volt.

A foglalkoztatási arányok a 2022-es év elejétől folyamatosan növekednek, különösen a férfiak esetén.

Munkanélküliségi ráta alakulása

A fenti diagramban a munkanélküliségi ráta alakulását figyelhetjük meg 2017 és 2023 között, ahol a különböző időszakokban a munkanélküliségi ráta százalékos értékei szerepelnek, külön megkülönböztetve a férfiak, nők és összesen mért adatai alapján.

A munkanélküliségi ráta egy fontos gazdasági mutató, amely a munkaerőpiac állapotát jellemzi. A munkanélküliségi ráta a munkaképes korú, de munkanélküli személyek arányát fejezi ki a teljes munkaerőpiac résztvevőinek számában. A magasabb munkanélküliségi ráta azt jelzi, hogy a gazdaságban több munkaerő van feleslegben, ami a gazdaság teljesítményének csökkenéséhez vezet. Jelentősége kiterjed a munkaerőpiac működésére, a gazdasági növekedésre, a jövedelemeloszlásra, a szociális egyenlőtlenségre és a társadalmi stabilitásra. A munkanélküliségi ráta alacsony szinten tartása a gazdaság növekedéséhez, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséhez és a társadalmi stabilitás növeléséhez vezet. Ezzel szemben a magas munkanélküliségi ráta negatív hatásokkal jár, mint például a jövedelemeloszlás romlása, a szociális egyenlőtlenség növekedése és a társadalmi bizonytalanság növekedése.

A diagramon látható, hogy a munkanélküliségi ráta 2017 és 2023 között változó volt, de a tendencia alapvetően csökkenő arányt mutat. Ez azt jelzi, hogy a munkaerőpiac állapota javult a megfigyelés időszaka alatt. Látható, hogy a munkanélküliségi ráta a férfiak, a nők és összesen mért értékei esetében is csökkent, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiac mindkét nem számára javult a munkahelyi lehetőségek száma.

 

A munkanélküliségi ráta mérési módszerei

A munkanélküliségi ráta mérési módszere a nemzetközi szabványok szerint a munkaképes korú, de munkanélküli személyek arányának kiszámítása a munkaerőpiac résztvevőinek számában.

A munkanélküliségi ráta meghatározásához a következő lépéseket követik:

  • A munkaképes korú személyek meghatározása: A munkaképes korú személyek azok, akik a munkavégzéshez megfelelő képességekkel rendelkeznek, és a munkavégzésre alkalmas kort meghaladók.
  • A munkanélküli személyek meghatározása: A munkanélküli személyek azok, akik munkanélküliek, és munkát keresnek vagy várják a munka kezdését.
  • A munkaerőpiac résztvevőinek meghatározása: A munkaerőpiac résztvevői a munkaképes korú személyek, akik munkanélküliek vagy munkában állnak.
  • A munkanélküliségi ráta meghatározása: A munkanélküliségi ráta a munkanélküli személyek száma a munkaerőpiac résztvevőinek számában kifejezve, százalékban.

A munkanélküliségi ráta meghatározása során a munkaképes korú személyeket, a munkanélküli személyeket és a munkaerőpiac résztvevőit különböző módszerekkel és forrásokból származó adatok alapján határozzák meg. A munkanélküliségi ráta meghatározásának módszerei a nemzetközi szabványok szerint egységesek, azonban a munkanélküliségi ráta meghatározásához használt adatok és források eltérőek lehetnek a különböző országokban.

Foglalkoztatási ráta Komárom-Esztergom vármegye vonatkozásában

A fenti diagram alapján Komárom-Esztergom Vármegye 2024-ben a foglalkoztatási arányát tekintve a magyar vármegyék között a 4. legjobb helyen áll. A vármegye foglalkoztatási aránya 65,8% volt, ami meghaladja a magyar átlagot (63,5%). Ez a foglalkoztatási arány azt jelzi, hogy a vármegye lakosságának jelentős része foglalkoztatott, ami a vármegye gazdasági erősségét erősíti.

A magas foglalkoztatási arány a vármegyében a jól fejlett ipari szektornak köszönhető, amely különösen a gépjárműgyártásban és a gépek gyártásában mutat erősséget. Egyéb KSH adatokban látható, hogy Komárom-Esztergom Vármegye a magyar vármegyék közül a legmagasabb arányban foglalkoztatott dolgozókkal rendelkezik a gyártóiparban (22,8%). Ez a százalékos arány magasabb, mint a magyar átlag (17,6%). Emellett a vármegye a magyar vármegyék közül a legmagasabb arányban foglalkoztatott dolgozókkal rendelkezik a konstrukciós iparban is (8,6%), ami ismét a vármegye gazdasági erősségét erősíti.

A vármegye gazdasági helyzetét tovább erősíti a kis- és középvállalkozások (KKV) jelenléte, amelyek a nagyvállalatok mellett helyezkednek el. A KKV-k a nagyvállalatok termelésének jelentős részét támogatják, különösen a gépjárműgyártásban és a gépek gyártásában. A vármegye gazdasági erősségét tovább erősíti a nagyvállalatok jelenléte, amelyek a vármegye ipari szektorának meghatározó részét képezik.

Elmondható tehát, hogy Komárom-Esztergom Vármegye 2024-ben a magyar vármegyék között a foglalkoztatási arány tekintetében jól teljesített, ami a vármegye gazdasági erősségét erősíti. A vármegye jól fejlett ipari szektorának köszönhetően a gyártóiparban és a konstrukciós iparban a legmagasabb arányban foglalkoztatott dolgozókkal rendelkezik a magyar vármegyék közül. A vármegye gazdasági erősségét tovább erősíti a kis- és középvállalkozások jelenléte, amelyek a nagyvállalatok mellett helyezkednek el és jelentős részt támogatnak a nagyvállalatok termelésében.

Forrás: ksh.hu