Cím: 2800 Tatabánya, Fő tér 4.
Mobil: +36(20) 435 1152
E-mail: iroda@kempaktum.hu
Mi az az ESG szabályozás?

Az ESG (Environmental, Social, and Governance) egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatait értékeli. Az ESG kritériumok a fenntarthatóságot, társadalmi felelősségvállalást és az átláthatóságot segítik elő, mind a befektetők, mind a vállalatok számára.
Segít a vállalatoknak értékelni és kezelni környezeti, társadalmi és irányítási szempontjaikat. Az ESG célja a fenntartható működés biztosítása, amely nemcsak a környezet védelmére összpontosít, hanem a társadalmi felelősségvállalásra és az átlátható vállalatirányításra is.
ESG célja és eredete
Az ESG alapvető célja, hogy segítse a vállalatokat a fenntarthatóbb és etikusabb működés elérésében. Az ESG koncepció az 1970-es években jelent meg, és azóta folyamatosan fejlődik, különösen a klímaváltozással, társadalmi egyenlőtlenségekkel és korrupcióval kapcsolatos globális kihívások növekedésével. A befektetők, szabályozók és fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, hogy a vállalatok milyen hatással vannak a környezetre és a társadalomra, valamint hogyan működik a vállalat irányítása.
ESG három fő területe
- Környezeti (Environmental)
- Társadalmi (Social)
- Irányítás (Governance)
Környezeti (Environmental): A vállalatok tevékenységének környezeti hatásait vizsgálja, például az energiafelhasználást, a szén-dioxid-kibocsátást, a hulladékkezelést és a megújuló erőforrások használatát.
Társadalmi (Social): A vállalatok hogyan bánnak az alkalmazottaikkal, a beszállítóikkal, a vásárlóikkal és a közösségeikkel. Ide tartozik például a munkahelyi diverzitás, a munkavállalói jogok és a közösségi felelősségvállalás.
Irányítás (Governance): A vezetés átláthatóságát, a tulajdonosi jogokat, a korrupció elleni fellépést és az igazgatótanács összetételét vizsgálja.
Miért fontos az ESG?
Az ESG azért fontos, mert segít a vállalatoknak és befektetőknek fenntarthatóbb döntéseket hozni. Azok a cégek, amelyek az ESG elveket alkalmazzák, hosszú távon ellenállóbbak lehetnek a kockázatokkal szemben, mint például a környezeti katasztrófák, társadalmi elégedetlenségek, vagy irányítási problémák. Ezen túlmenően az ESG-t jelentős versenyelőnynek is tekintik, mivel egyre több befektető és fogyasztó keresi azokat a vállalatokat, amelyek fenntarthatósági szempontokat tartanak szem előtt.
Kiknek fontos az ESG?
Az ESG különösen fontos a nagyvállalatok, pénzügyi intézmények, befektetők és kormányok számára. Az ESG-t figyelembe vevő vállalatok vonzóbbak lehetnek a befektetők számára, mivel ezek a vállalkozások alacsonyabb kockázatot jelentenek, és hosszú távú értéket kínálnak. Ugyanakkor egyre fontosabb a KKV-k (kis- és középvállalkozások) számára is, mivel a beszállítói láncok fenntarthatósági követelményei növekednek.
Jogi szabályozás és kötelezettségek
Az ESG jelenleg nem minden országban van jogszabályok által szigorúan szabályozva, de egyre több ország, köztük az Európai Unió, dolgozik azon, hogy hivatalos irányelveket és előírásokat vezessen be. Az EU-ban az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) egy példa erre, amely 2024-től kötelező érvényű lesz bizonyos nagyvállalatok számára, és 2026-tól várhatóan kisebb cégekre is kiterjed.
Kötelező lesz-e az ESG és mikortól?
Az ESG jelentési kötelezettsége már most is kötelező bizonyos nagyvállalatok számára az EU-ban, és a 2024-es bevezetés után várhatóan kiterjed majd kisebb vállalatokra is. Magyarországon a KKV-k jelenleg nem kötelesek ESG-jelentést készíteni, de a jövőbeni szabályozások valószínűleg őket is érinteni fogják, különösen azoknál a cégeknél, amelyek nemzetközi beszállítói láncok részei.
Mire kell felkészülni és hogyan?
Fenntarthatósági stratégia kialakítása
A vállalatoknak érdemes átgondolniuk, hogyan csökkenthetik környezeti hatásaikat és hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi felelősségvállaláshoz.
Átlátható irányítási gyakorlatok bevezetése
A vállalatirányítási folyamatok fejlesztése, mint például az átláthatóság növelése és a korrupció elleni intézkedések bevezetése.
ESG jelentéstétel
A jövőben elvárt ESG jelentések elkészítésének gyakorlása, például fenntarthatósági mutatók rögzítése, beszámolók készítése.
Az ESG hatása a magyar KKV-kra
A magyar KKV-k számára az ESG jelenthet kihívást, különösen a jelentéstételi kötelezettségek és a fenntarthatósági követelmények bevezetésével. Azonban a felkészülés időben történő megkezdése segíthet a versenyképesség megőrzésében, és előnyös lehet a nemzetközi piacokon való részvételhez is. Az ESG-kompatibilis vállalatok könnyebben jutnak majd hitelhez és befektetésekhez, valamint vonzóbbak lesznek a nagyvállalatok beszállítói láncában.
ESG jelentéstétel
Az ESG jelentéstétel lényege, hogy a vállalatok átlátható módon bemutassák környezeti, társadalmi és irányítási (Environmental, Social, Governance) teljesítményüket és az ezen területeken végzett tevékenységeiket. Ez a jelentés egyre fontosabbá válik a vállalkozások számára, mert a befektetők, a fogyasztók és a szabályozók egyre inkább keresik a fenntarthatóságot és az etikus működést támogató vállalatokat.

Mivel jár az ESG jelentéstétel?
Az ESG jelentéstétel elkészítése sokféle tevékenységgel jár, amelyek a következőkre terjedhetnek ki:
Adatgyűjtés: A vállalatnak számszerűsítenie kell azokat az adatokat, amelyek az energiafogyasztásra, szén-dioxid-kibocsátásra, hulladékgazdálkodásra, munkahelyi diverzitásra és egyéb társadalmi hatásokra vonatkoznak.
Elemzés és értékelés: A begyűjtött adatokat ki kell értékelni, hogy láthatóvá váljanak a fejlesztési lehetőségek és a vállalat fenntarthatósági szintje.
Jelentés elkészítése: Az ESG jelentésnek világosan és érthetően be kell mutatnia a vállalat fenntarthatósági céljait, eredményeit, és az elkövetkező évek célkitűzéseit. Az olyan globálisan elismert szabványok használata, mint a GRI (Global Reporting Initiative), segít a jelentések egységesítésében és hitelességében.
Magyarországi helyzet és jogszabályi követelmények
Az Európai Unióban 2024-től az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) kötelezővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy ESG jelentéseket készítsenek, és 2026-ra ez a kötelezettség kiterjed a kisebb vállalatokra is, ideértve a magyarországi KKV-kat is. Magyarországon a CSRD-nek való megfelelés elsőként a nagyobb vállalatokat fogja érinteni, de a KKV-k számára is fontos lesz a felkészülés, különösen, ha nemzetközi piacokon vagy beszállítói láncokban kívánnak szerepet vállalni.
Bankok szerepe az ESG-ben
A bankok egyre inkább beépítik az ESG szempontokat hitelezési politikájukba. Több magyarországi bank, köztük a nagyobb pénzintézetek is, olyan hitelkonstrukciókat kínálnak, amelyek előnyben részesítik az ESG-kompatibilis vállalkozásokat. A fenntarthatósági kockázatok figyelembevétele a hitelminősítésben is megjelenik, így azok a vállalatok, amelyek ESG jelentést nyújtanak be, kedvezőbb feltételekhez juthatnak
Mit kell tennie a KKV-knak?
A magyarországi KKV-k számára az ESG jelentéstétel egyelőre nem kötelező, de a szabályozás bővülésével érdemes felkészülniük a jövőbeni követelményekre.
A KKV-knak el kell kezdeniük:
Fenntarthatósági célokat kitűzni: Már most érdemes kidolgozni egy fenntarthatósági stratégiát, amelyben meghatározzák, hogyan csökkenthetik környezeti lábnyomukat és hogyan javíthatják társadalmi felelősségvállalásukat.
ESG jelentési rendszert bevezetni: Létre kell hozni egy rendszert az ESG adatok gyűjtésére és feldolgozására, hogy készen álljanak a jövőbeni kötelezettségekre.
Magyarországon az ESG-hez kapcsolódó formális támogatási rendszerek és jogszabályok még nem annyira elterjedtek, mint a nemzetközi színtéren, de a jövőben jelentős fejlődés várható ezen a területen. Az Európai Unióban bevezetésre kerülő Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) 2024-től kötelezővé teszi a fenntarthatósági jelentéseket a nagyvállalatok számára, és 2026-tól a kisebb cégekre, így a magyar KKV-kra is vonatkozni fog. Emiatt a magyar vállalkozásoknak is fel kell készülniük a fenntarthatósági jelentéstételre, és várhatóan helyi támogatási rendszerek és programok is megjelennek ennek segítésére.
Jelenlegi magyarországi helyzet
Magyarországon az ESG és a fenntarthatósági jelentéstétel még nincs kifejezetten szabályozva a KKV-k számára, de az európai uniós szabályozások előrejelzése szerint hamarosan bevezetésre kerülnek a vonatkozó jogi kötelezettségek. A nagyobb vállalatoknak és pénzügyi intézményeknek azonban már most is figyelembe kell venniük az ESG kritériumokat, különösen a nemzetközi piaci szereplőkkel folytatott üzletek során.
Magyar támogatási rendszerek és lehetőségek:
- GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program): Ez a program segíti a magyar vállalkozásokat különböző innovációs és technológiai fejlesztések terén, beleértve azokat a projekteket is, amelyek fenntarthatósági szempontokat tartalmaznak. Bár jelenleg nincs kifejezetten ESG-hez kapcsolódó támogatási formája, a környezetvédelmi fejlesztések támogathatók ezen keresztül.
- Zöld finanszírozás és zöld hitelprogramok: Több magyarországi bank, például az OTP Bank és az MKB Bank, zöld hitelkonstrukciókat kínál, amelyek elősegítik a fenntartható beruházásokat, beleértve az ESG kompatibilis projekteket. Ezek a hitelprogramok segítenek a vállalatoknak finanszírozni az ESG megfeleléshez szükséges beruházásokat.
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK): A kamara több programot is indított a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében, beleértve a fenntarthatósági képzéseket és tanácsadást. Ezek a programok segíthetnek a KKV-knak jobban megérteni az ESG jelentőséget és felkészülni a jövőbeli követelményekre.

Várható szabályozás és fejlesztések
Az Európai Unió szabályozása, különösen a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), meghatározó lesz Magyarországon is. Ez az irányelv kötelezővé teszi a vállalatok számára a fenntarthatósági jelentések készítését, és arra kötelezi őket, hogy ESG szempontokat integráljanak működésükbe. A magyar szabályozási rendszer várhatóan ezzel összhangban fog alakulni, és az ESG jelentéstétel a KKV-k számára is kötelezővé válhat, legkorábban 2026-tól.
Felkészülés az ESG-re a magyar KKV-k számára
Tudatosítás és képzés: A KKV-knak első lépésként meg kell érteniük az ESG fontosságát és a lehetséges előnyöket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fenntarthatósági programjai, valamint különböző tanácsadó cégek nyújtanak támogatást és képzéseket.
Adatgyűjtés és monitoring rendszer: A vállalkozásoknak el kell kezdeniük a működésük során keletkező ESG adatok gyűjtését, például az energiafelhasználásra, hulladékgazdálkodásra és a munkavállalói jogokra vonatkozóan.
Tanácsadói segítség: Magyarországon már elérhetők tanácsadó cégek és nemzetközi szakértők, akik segítenek a vállalkozásoknak a fenntarthatósági jelentések elkészítésében és az ESG szempontok integrálásában