Munkaerőpiac - Foglalkoztatási Paktum hírek

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján

2023 augusztus

Nyilvántartott álláskeresők száma, összetétele és arány

2023. augusztusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 228,5 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint2,5 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. Az álláskeresők száma 2022 augusztusához képest 1,1 százalékkal csökkent, a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt.

Az álláskeresők között az augusztusi zárónapon 108,2 ezer férfi és 120,3 ezer nő szerepelt, arányuk 47,3% — 52,7% volt. Éves viszonylatban a férfiak aránya 0,6%-kal, a nőké pedig 1,6%-kal csökkent a regisztrált álláskeresők között.

Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 92,3 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 40,4%-ot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 116,8 ezer fő (51,1%), felsőfokú végzettséggel 19,4 ezer fő (8,5%) rendelkezett. A középfokú végzettséggel rendelkezők 49,5%-a végzett szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, 26,0%-a szakközépiskolát (szakgimnáziumot), 4,7%-a technikumi, 19,8%-a gimnáziumi végzettséggel
bírt.

A tárgyhónapban 133,3 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 63,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 36,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 41,7%-a semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Augusztusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 4,7% volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6%-os értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel Győr-Moson-Sopron vármegye (1,3%, illetve 1,1%) rendelkezett, de a kedvező munkaerőpiaci mutatókkal rendelkező területek között megemlíthető még Budapest, Csongrád-Csanád, Pest, Vas, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém vármegye is.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2023. április – júniusi gördülő negyedévben 192,7 ezer főt tett ki, amely 3,9%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal volt magasabb.

Hátrányos helyzetű csoportok

2023. augusztusban a nyilvántartásban 12,5 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 5,5%-ot jelentett.

A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tartották nyilván, de e két vármegye mellett jelentős még Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy vármegyében is a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

A pályakezdő álláskeresők összetétele a következőképpen alakult a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint: 39,3 %-uknak legfeljebb általános iskolai, 17,7%-uknak szakiskolai vagy szakmunkás, 13,8%-uknak gimnáziumi, 24,4%-uknak szakközépiskolai (szakgimnáziumi) vagy technikumi, 4,8%-uknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 8,5%-os csökkenést állapíthatunk meg az egy évvel korábbi létszám viszonylatában. A 81,1 ezer tartós álláskereső az összes álláskeresőhöz viszonyítva 35,5%-os aránnyal szerepelt 2023. augusztusban.

A tárgyhó zárónapján, a 25 éven aluli korosztályba 23,5 ezer álláskereső tartozott, az 55 éves és a felettiek száma 74,2 ezer fő volt. Az előbbiek 10,3%-ot, az utóbbiak pedig 32,5%-ot képviseltek az álláskeresők között.

A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek (sem iskolai, sem OKJ-s szakképzettséggel nem rendelkezők) aránya 29,7%-os volt, az országos átlagtól magasabb érték nyolc megyében mutatkozott a tárgyhónapban. A szakképzetlen álláskeresők aránya Heves (34,9%), Borsod-Abaúj-Zemplén (34,7%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (34,0%) vármegyében volt a legmagasabb.

Belépési fogalom

A tárgyhónapban összesen 29,1 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási/kerületi hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 12,5%-ot tett ki.

Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 19,8%-kal nőtt.

Munkaerőigények alakulása

2023. augusztusban a foglalkoztatók összesen 26,0 ezer üres álláshelyet jelentettek be, melynek 39,7%-ához igényeltek támogatást. Az álláshelyek számában tartósan erős szezonalitás érzékelhető, ezért egyértelmű, a válság következményeként értékelhető tendencia nem mutatható ki.

A legtöbb új munkaerőigény a főváros, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest vármegye területére koncentrálódott, de jelentős volt a bejelentések száma Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyében is. A fenti vármegyékben jelentették be az állások 66,4%-át.

Összességében 2023 augusztusában 109,1 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 77,2 ezer maradt üres, betöltetlen.

Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 10,3 ezer volt, melynek 28,4%-a a közfoglalkoztatáshoz tartozott. A legnagyobb támogatott munkaerőigény-kínálattal Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod- Abaúj-Zemplén vármegye rendelkezett.

A tárgyhónapban az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 15,7 ezer volt, amely az összes álláshely 60,3%-a.

A legnagyobb nem támogatott munkaerő-kereslettel Budapest, valamint Pest és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye rendelkezett.

Augusztusban a nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari foglalkozású, egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, rakodómunkás, intézményi takarító és kisegítő, konyhai kisegítő, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, gépésztechnikus és egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású foglalkozásokra vonatkoztak.

Csoportos létszámleépítésben érintettek létszáma

2023. augusztusban a foglalkoztatók összesen 394 személyt érintő csoportos létszámleépítésére vonatkozó döntést jelentettek be. A leépítések a fekvőbeteg ellátás, kereskedelem, információtechnológiai szolgáltatás, fémfeldolgozási termék gyártása, hulladékgazdálkodás, gép, gépi berendezés gyártása, postai, futárpostai tevékenység, és villamos berendezés gyártása ágazatokat érintették a fővárosban, továbbá Zala, Fejér, Hajdú-Bihar, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Módszertani útmutató

Nyilvántartott álláskereső az a személy, aki

a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint
megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül, és
az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
elhelyezkedése érdekében az az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és
akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

(A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv, továbbiakban: Flt.)

Nyilvántartott pályakezdő az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső. További feltétel, hogy álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

Zárónapi (stock jellegű) adatok: zárónapra, a tárgyhónap 20-ára vonatkozó időponti adatok.
A tárgyhónap alatt bekövetkezett eseményekre, áramlásokra vonatkozó (flow jellegű) adatok: az előző hónap zárónapja és a tárgyhónap zárónapja közötti időintervallumra vonatkoznak.

Relatív mutatók

Az országon belüli különböző szintű területi egységek munkaerőpiaci helyzetének összehasonlítására szolgálnak.

a) a nyilvántartott álláskeresők száma a Központi Statisztikai Hivatal Munkaerő-felméréséből származó 15-74 éves gazdaságilag aktív népesség százalékában

b) a nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség (15-64 éves) százalékában. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal T-STAR (az adatok eredeti forrása: Kormányzati Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH).)

Csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör:
Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint

a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz,

b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,

c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2023 augusztus havi jelentése